Hogyan vált a pilates a mindennapjaim részévé?

10 perces edzésekkel kezdtem és azt éreztem, hogy már ezek a 10 percek is segítenek.
Szép lassan megismertem a fizikai határaimat és ahogy egy korábbi posztban írtam, ez hatott a lelki határaim megtartására is.
Néhány hétig ugyanazokat a gyakorlatokat ismételgettem minden nap. Aztán pár hét után csatlakoztam egy három hetes online kihíváshoz, amiben minden nap új és új edzéseket kaptam.
Ezek még mindig 10 perceket jelentettek. Viszont egyre több gyakorlatot tudtam megcsinálni, először csak valahogy, picit később már szépen.
Nemcsak a határaimat, de az erőmet és a hajlékonyságomat is megtapasztaltam. Hiszen pilatesnek épp az erő és a hajlékonyság fejlesztése az egyik legnagyobb előnye. Ha pedig párhuzamot vonok a lelki folyamatokkal, akkor könnyű látni, hogy a manapság oly sokat emlegetett reziliencia, épp ezeken nyugszik, az erőn és a hatékonyságon.

Kezdetben azt gondoltam, amit általában gondolunk a sportról, hogy ez jó lesz arra, hogy edzem a testemet és nyilván számítottam rá, hogy segíti majd a stresszkezelést. Aztán rövid idő alatt annyi előnyét tapasztaltam meg a pilatesnek, hogy minden napos szokássá vált.

Majd megtörtént az is, amit sosem gondoltam volna magamról. Addig ugyanis kizártnak tartottam, hogy én reggelente sportoljak. Azonban észrevettem, hogy ha pilates edzéssel kezdem a reggelt, az meghatározza az egész napom hangulatát. Így alakult ki az a szokás, hogy korán reggel pilatesezem, igazából hajnalban, amíg még a család alszik és csend van körülöttem.

Megjegyzem, korábban sosem sportoltam nap mint nap. Ma viszont el sem tudom képzelni, hogy a napom pilates edzés nélkül induljon. Addig-addig tornáztam, hogy ma már 40-50 percet töltök átlagosan a szőnyegen és kb. másfél évvel a pilatessel való megismerkedésem után végeztem el a pilates edzői tanfolyamot és lettem pilates oktató.

Mindeközben magam mögött hagytam az áldozat szerepemet. A pilates terén pedig töretlen a motivációm, mindig tudok új célokat kitűzni magam elé.